Csertő község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban, a Zselic déli részén, az Almás-patak mellett, Szigetvártól kb. 6 km-re északra talható. Csertő és környéke a bronzkor óta lakott hely volt. Területén bronzkori, kelta és római korból származó leletek kerültek elő. Nevét az oklevelek 1360-ban említették először, Chertw alakban írva. A török időkben folyamatosan lakott hely volt, lakói a későbbiekben is főként magyarok voltak. 1830-ban a Festetics család birtoka lett, akik itt kastélyt is építettek, mely később iskola, majd 1952-1996 között gyermekotthon volt. A település 1974-ig önálló volt, azután Mozsgóhoz csatlakozott, 1990 óta ismét önálló.. Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták. 
A faluhoz tartozik egy Szőlőhegy nevű különálló rész, ahol a 19. században telepedtek meg emberek, de lakóinak száma folyamatosan csökken. A Pipagyújtó nevű hely állandóan lakott urasági malom, később csárda is volt.

A település látnivalói:

• Kápolna,
• Festetics-kastély,
• református templom,
• Világháborús emlékmű,
• 48-as emlékmű